SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIÁÉRT INTÉZET

Harangozó Gábor, az SZDI programigazgatójának köszöntője után Hegyi Gyula, a klub házigazdája, az MSZP alelnöke vezette be a vitát. Utalt az Északi Áramlat-2 projektének megvalósulására és Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére az EU és Oroszország közti kapcsolatok javítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy ez utóbbi helyes cél, de nem az orbáni külön úttal, hanem az uniós tagállamok összehangolt politikájával kell megvalósítani. Az orbáni külön alku semmilyen hasznot sem hoz hazánknak, viszont gyengíti az EU egységét.
   Stier Gábor, a Magyar Nemzet volt rovatvezetője, a Valdaj Klub egyetlen magyar tagja meghívott előadóként reális képet adott a mai Oroszországról. Mint elmondta, minden tekintetben a pontszerű fejlődés a jellemző. Egyes udományágakban, egyes városokban, bizonyos külpolitikai kezdeményezésekben Oroszország kiemelkedően sikeres, de az egész ország modernizációja még várat magára. Szerinte Oroszországtól „nem kell félni”, de ha az EU nem kapcsol időben, akkor az orosz-kínai együttműködés számunkra károsan megerősödhet. Úgy látta, hogy a legutóbbi budapesti Putyin-látogatás semmit sem hozott Magyarország számára.
   Ellenpéldaként Ausztriát említette, ahol a pártok között csendes külpolitikai konszenzus van az Oroszországgal való együttműködésről, amely – velünk szemben – jelentős osztrák exportot eredményez. Megosztotta személyes élményeit a
Valdaj Klubról. Korainak tartotta azt találgatni, hogy mi lesz 2024-ben Putyin elnöki mandátumának lejárta után. Nem tartotta valószínűnek sem azt, hogy az elnök alkotmányt módosít egy újabb mandátum elnyerése érdekében, sem az orosz-belorusz unió esetleges elnökségét Putyin részére. Az egyszemélyi vezető távozása mindig problematikus volt az
orosz politikai rendszerben, ezért nehéz megjósolni a 2024 utáni jövőt. Oroszország szerinte értelmezhetetlen a nyugati politikai normák szerint, és a lakosság többsége ezt természetesnek is tartja.
   Felkért hozzászólóként Kemény László kutató az Oroszországot ért nyugati kritikák egyoldalúságát elemezte. Elmondta, hogy Oroszországban lényegében négy „rendszeren belüli” ellenzék van, a monarchisták, a kommunisták, a liberálisok és a nacionalisták. Az ötödik, a Hodorkovszkij-féle erők szerinte a föderáció jelenlegi formájának megszüntetéséért küzdenek. Ő is hangsúlyozta, hogy bizonyos tudományágakban és a hadseregfejlesztésben Oroszország élen jár, ami más területekről nem mondható el.
   Számos hozzászólás hangzott el volt moszkvai nagykövetek, hajdan ott dolgozó szakemberek, orosz-szakértők részéről. Konszenzus volt abban a tekintetben, hogy az orbáni haverkodás Putyinnal semmi jót sem eredményezett a magyar gazdaságnak, de az EU és Oroszország kapcsolatának javítása közös európai érdek lenne. Putyint többen az előadóknál kicsit kritikusabban ítélték meg, de a russzofóbiát mindenki károsnak ítélte.
   Paks 2 csak érintőlegesen került szóba, Hegyi Gyula levezető elnökként úgy látta, hogy a
róla folytatott vita eltérítené a beszélgetést az oroszországi folyamatok megítéléséről.
   A Villányi Külpolitikai Klub következő, decemberi ülésének témája Törökország lesz.

Háttér: Hegyi Gyula cikke az Azonnali.hu portálon - https://azonnali.hu/cikk/20191104_europa-vlagyivosztokig-tart-az-orosz-gaz-meg-nemetorszagba-jon